Túra - Kirándulás - Kerékpártúra - Vízitúra - Ingyenes szervezéssel

Kiinduló pontunk a Dömösi hajóállomás ami 20. század elején, a Duna mentén épült hajóállomások utolsó megmaradt emléke. A Dunánál az egyedüli műemlék jellegű épület.

Miután ezt megtudtuk indulunk is utunkra.

A Malom-patak mellett a Szentfa-kápolna felé tartunk.

A Szentfa kápolna legendája: A hagyomány szerint 1885. első május vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és a Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett.


A kápolnát elhagyva folytatjuk utunkat amíg meg nem látjuk, hogy a Z jelzésünk letér balra és itt már meg is érkezünk a Rám-szakadékhoz .


A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el.
A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdenünk.
A nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok találhatóak.

Kiérve a Rám-szakadékból megkerüljük a Jász-hegy üstökét elérjük a
Teréz-pihenőt ahonnan ( ha szerencsénk lesz az időjárással ) szép kilátásban lesz részünk .

Ha kinézelődtük magunkat továbbhaladunk és egy erős jobbos kanyarral rátérünk a Jász-hegyre. Itt áthaladunk a Zsidó réten majd elhaladunk Hegedüs Kandid Lajos obeliszkje mellett
és elérjük a Hegedűs-bércet.
Hegedüs Kandid Lajos miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Műemlékek Országos Bizottságának helyettes elnöke volt a XIX sz. második felében.

Tovább haladva Tost Gyula emlékére állított obeliszkre bukkanunk. "Az egykori erdőmérnökről, miniszteri tanácsosról nevezték el a sziklákat, és neki állítottak itt emlékoszlopot. Tost Gyula turista útvonalakat létesített ebben a térségben.
A Tost sziklák mellett elhaladva megpihenünk az Ilona-pihenőnél .
Itt találunk egy kőbe vésett emlékművet Hegyi Szent Bernát tiszteletére, akit 1931-ben nyilvánítottak a hegymászók védőszentjévé, nevéhez pedig egy áldás is fűződik: Áld meg Uram, a hegymászóköteleket, a hegymászóbotokat, a jégcsákányokat, és az egyéb felszereléseket, hogy mindazok, kik ezeket a magas hegyek borzalmas meredélyein a jégárakon, az örök hóban és viharban használják, minden balesettől és veszélytől mentesek legyenek és szerencsésen érjék el a hegycsúcsát"

Ha kipihentük magunkat a Szakó-nyeregtől lefelé vesszük az irányt a Makó-réten keresztül ahol elérjük a Júlia- és a Makó-réti forrást . Sajnos a vizük már nem iható.

Árpádvárat megkerülve érünk a Lukács-árokba.
Árpádvár nevű hegyre felmenni nem érdemes mivel még a valamikori Árpád-kori vár a földig le van rombolva.

A Lukács-árok szintén nagyon hangulatos, de a Rám-szakadékhoz képest itt már könnyebben haladhatunk. A Lukács-árokból kiérve az erdészeti műútra érkezünk, amelyen visszajutunk Dömösre.

Visszatérve Dömösre akinek lesz ideje rá annak érdemes megnézni a Prépostsági romokat.